Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Seklenedr rovata

2012.12.06

  

img017.jpg

                         

írta  Seklender  Nikolaus                 

 Ajánlás

Elő az etvasz, lehurbolt gitárt!
Penegjen lantként spúr jattomban modern
legyezőkbe illő - füles banzájt....!
Bohókás akkord kísérd  hangmenetem :
 pöccents stramm dalt, mint Homérosz ILIÁSZT,. 
úgy firkantsak e jónépről, korrekten,
és hitelesen átélt, klassz flancolást...
de nehogy hőskölteményként olvassák
... molett rányiról - elnagyolt portrét,
de nem kivetnivalót  sőt liblinget
kívánok  buherálni.... s tán regényt
is érdemelne, ám a próza feszt
alól lobog. Ilyen rányit - sumák trék
mesüge tomfák ha  cikiznek, mert
hezitál, mielõtt  egy sráccal  jár mert
érintetlen, de  társaságban kisszelt.
Kiveszem a tengődésből, s Mazdát
vétetek neki.... fusson   össze olyannal:
ha belezúg -  majd ellene fordul a  srác.
Szerény s intakt, de kommersz arcvonal
a háttér ... ebben  ihlet stancát
szép  pofival, milyent látsz ikonban,
ha  csíped. Fenséges és prűd  e csaj, de
ha színre lép, buknak rá, nem  kímélve
a hírnevét se, s míg a sztorit  játsszák,
tán az utcán  másként akadnál rá, de
falazz neki, ne  mond, hogy   " nem újság "!
Van becse egy  monumentálisnak, s te
Keveset érő  giccsekért  lefújnád?
Pedig   ez  a  flekk  már  hívna színterére
eme -  totál  baresz  szórakozásnak
sáros gyékényére,  s   minden  csőnacisnak
bagázsát  bilukszolva, sajnálhasd,
a nagy eposzírók kora  tovatűnt....
múzsák , s láreszek  ősökkel  lumpolnak!
bő strófákat  nem  sugallnak nekünk.
Villany rezegteti a húrt, spontán
jön a szöveg ... csak  a  lényeget   lihegjük...
Ezért neki  -  máris, köpni a  túrót .
hamuka nélkül  kreálni a  bunyót.
 
Ha  már  emelkedett sort   nem kér  senki.
Tíz   csésze  kávé  közben  én  trécselek
cécós betéteket ...  komor hapsi
bunyós bagázsa  üt egy elképedt
tinihadra  ... míg  a  bárban egy  rányí
pici  pontszájat  borsos  áron  megfest .
... újabban  még divat lehet  az  eposz,
s akkor  felfedezik, mint Homéroszt ....
Első  csésze kávé 
 
 amelyben    színre lép molett  Karíz és  a cingár  Tóni ,
      
Ők  a   POINT  MOUNTH    BÁR   megalapítói..
 
Előre bocsátom, hogy itt éppen
egy felcseperedett  csaj  egész  testi-
lelki  trémáit  leszek kénytelen
kiteregetnem, mit ódzkodnék tenni,
hisz intim   titkait  elvből tisztelem,
s kiderül, magányos  a  csaj s  mindenki
Kariznak  hívja, mégpedig a  molett
Kariznak, és  ez  sokat  jelent:
  
hiszen jó  testes  megjelenésű
a  tündike, akit  sokan  szeretnek,
(vagyis  kedvelnek), de egyértelmű
szélesnek  írnak  le a háta megett,
mitől  szerelmes nem lehet . Halszemű
a bakfis , s annyit  kiérdemelt ,
hogy  e  stancában   ő  a legelsőnek 
szerepelhet, ki által  született meg 
 
a  híres  POINT MOUNTH bár, melyet
a  becses  olvasó  apránként  kívül -
belül megismerhet, mint  színteret,
amelyben  ez a  Karíz  egy remekül
szórakozó galerit  csődített
össze - ötletes bigyóján  keresztül ...
őket követve, zaklatni kezd   lejjebb
a rivális  banda, s brusztolnak  rögvest             
 
de mielőtt elébevágnék az
előzményeknek, halkan  elfecsegném :
tulajdonképpen ő már  nem  kamasz,
s a tükréből látja  mindezt (ápertén
kimondva), s nem örül nagyon hamar
a "felnőttek" sorába  lépni, lévén
félénk alkat s picit pirul, majd
kibékül  vele, s darázva járogat 
  a nimfák berkeibe, hol kinéz
magának pár csinos arcú udvarlót.
Nem is részletezem felkészültét.
Kábé annyi sikerre  számított,
mi legalább egy randit előidéz...
Akadtak ám szép számmal krapekok,
Vabankra szemezett egyik - másikkal
s  hesszelt, ne legyen zűrje tahókkal. 
 
Tuti, hogy így csak cirógatásra
vágyott s néhanapján kiszelni fog majd.
Ó, petting ez? Mi őt rokoni szokásra
csábítva  ráveszi, és otthon hantákat
eszel ki, s szándékát ködbe vonva,
apatikus pofikával szól egy klassz
nevû szektáról, ahova "vágyik" ő,
mint egy fanatikus  képzelgő hívő
 
"Az egy szűk klikk...." - csattan fel az anyja,
mire molett Karíz itt összerezzent .
"Valóban elsuszterolt tipp ez, na!"
- kapott észbe, de visszakozni se mert:
"Minek  aggodnak ennyit potyára?"
- ezen zsörtölődött  s kényesen ment,
tupírozott haja, mint sárga szalma
egy lerobbant presszóban lesz látható,
ahol e rányí  úgy érzi, neki cuki jó...
 
 Rányí hát a csaj ... elszóltam magam!
De rendkívül szellemes a kis  molett,
egyébként minek magyarázkodjam?
A srácoknak főleg  a haja tetszett,
mindazonáltal estek  boldogan
ragacs hálójába  s felváltva kisszelt
azaz  rokoni érzelmekben  kotort
elő mámort , de más esélyt nem adott.
 
 
 
Deflorációt tehát a fiúk
ki sem  gondolva, maradtak ennyibe.
De hitetlenkedve, pusmogtak: fúrt,
esetleg  mégsem ártatlan tündike?
Aki csupán cirógatásra szorult.
És elkotyogták róla, nem fekszik le,
amivel mégis nimbuszát növelte.
Ceruzaforgács mást toldani  ide ...
 
  Ám egy nap az egyik habókos srác
molettünk jattjából a rúzst kivette ,
s a  szájára karikát buherált.
E naptól kezdve "pontszájnak" nevezte, s
a rányínak tetszett... neki jól állt.
Csörét -  pontszájnak formálta  a  skac, de
daccolt persze, ha megkülönböztették - ,
elfogadta , mit árthat egy pont  festék ?
 
 ... ezután jön  egy újabb szereplő,
tré bártulajdonos, rávalóság
tekintetében , korántsem - kezdő,
kinek belül a tarkája... de hát
csak a frankó vendégért eped ő .
Kagylózott emitt a muki, s mit lát ?
hogy a szép bige pontozza a csőrét,
kapott az ötleten s megcsapta  végkép.
 
 Ezen presszóban a kofit
kiadástöbblettel mérte egy pancser,
ki a feketézéshez sem konyít.
Gyanítható volt, hogy tropára megy!
S ez a bártulajdonos kémlelt emitt,
ki új bizniszre utazott mellesleg, s
világos miért ebben a presszóban,
a helyet megszerezze   a pofátlan 
 
 ... különben cingár alak az ipse.
Sokat kajált, ám mégsem dagadt Tóni.
A  második bárt álmodva íme:
finesszel, sebtében ekképp eszelt ki,
hogy ez POINT MOUNTH BÁR lesz - nemde !
amelyben sztorim vígan fog zajlani ...
emide molett Karíz  galerit gyűjt,
és látni fog e város báró snassz zűrt.
 
              Második csésze kávé, amelyben
                    a presszós tropára ment, minek örült ő, megszerzi a lokált ...
 
 Egészen rövid idő alatt, lám
a pancser bíz lelépett, kiürült a hely,
s a cingár hapsink jó, hogy erre várt
- örömében ivott rá - likőrt vízzel.
Alakíttatta hát, kikupált  egy bárt,
színeztetve ablakait habékkel...
Ó, a berendezés is megérkezett,
csakis svéd árut, szuper kelléket vett. 
 
Fuvarosék szuszogva  kecsöltek,
pedig báró deltamatyik ezek ám,
de a portéka is tömör, s rideg ...
Tóni velük le se jattolt  jóformán,
amikor - harmadik szereplőnek
előlépett ő, eszét játszó  Borkán
az illusztris város polgármestere,
kinek gubancok miatt fő a feje 
 
s a szóban forgó pacák  szétdobált
jó néhány tekintélyes pilácsot ...
S ezen pofafürdő után  elcsászkált.
Számára e mustra is meló volt.
Tuti, hogy kamerázott, nem lazsált,
de hát ő ok nélkül ide se  lohol,
de perpillanat - amúgy sem tehet mást,
létét bizonyítva - mutatja magát.
 
... nyomában érkezik szimatra új
alak, szemüveges firkász ipse.
Ez is eszét játszva máris figyúz,
de mégis rátenyerelt egy friss ikszre,
melyet Tóni mázoltatott az imént.
Tök balszerencse, későn vette  észre!
Hanem nyálazta már a firkafát
és lemásolta a  fura cégtáblát ...
 
 Még el se tűnt ez a tudósító,
szerény reputációs tagja  e korban
az illusztris városnak - látható
élénkséggel smurízott  a kanyarban
tolongva, egy  kövér boreladó -
a negyedik ma.  Név szerint Lófráltkan
Jani, egy nagyra törő ellenfél,
aki Tónival rivalizálva  él ... 
 
Amit róla tudni kell, ő  végig
a Jani  és picit túldimenzionált.
csak arra  figyuzz, ha tőle telik,
másoknak keresztbe tegyen  leginkább.
Lám, most is ,itt megneszelt  valamit -
s  belelendült -, azonnal szurkapiszkált.
 ... megijedt cingár Tóni  - Janitól !
azt hitte, ennek láttára , elpatkol 
 
Ha érvágása volt, ürült a széf,
bári kellékekre  költött  s prüszkölt.
mint aki egy  tré csőd elébe néz.
Jani pedig nem lenne vén ördög,
ha  nem sejti cingár vad félelmét,
tehát villog most, s a felirat előtt
kiveszi noteszét (mintha  az imént
látott ipsét utánozná), jegyzetelt.                           
 Csupáncsak átnyálazási célból -
köcsögösködött, miközben erőt vett
a mi Tónink ,s  kijött, mint egy harcos
merész nyuszi, most a  mukira meredt.
De állja ez a tekintetét, s nem szól,
ám a kihívást veszi és felnevet ...
hogyisne hisz ez, ha most nem üres,
a farába rúgna, akár egy tetűnek. 
 
Belátva hát, a hátsó szándékát -
nem is kekeckedik vele tovább - Jani,
a sarkon rá éppen egy kocsi várt ,
belegyömöszölve magát - holmi
beteges szokása szerint: mindjárt
előkapta  rongybabáját és szúrni
kezdte tűvel... Hát azt Tóninak szánta,
bele- beledöfött, agyonszurkálta... 
 
de az erről mit sem sejtve, örült ,
hogy lelépett a buzi riválisa.
Iafia sem volt neki, már vénült,
de nyúlfarknyi lokálért brusztolva,
kötelességtudóan  élt  együtt -
ugye tudjuk  kikkel, mert báró álma:
dögös csehó, mit berendezhet dugig
hova vendégeket vár  ...értük döglik ... 
 
A  rányínk, Karíz  - átmenetileg, épp
pontcsőrét  dobta át közszemlére.
Tóni  ósdi bárjába  ... tré közönség
kóstolgatta  tuti klassz ledöbbenve  -
"hóbortos" kinézetét .Új pofa pléh,
s az elterjedését itt-ott  dilizve
vitatták. Diszkréten, vagy  terjengősen:
ócsárolták, sőt pökdöstek  irigyen .
 
... a homályban szunyált Kujon  dákon,
ez valami tudós  tag... űrkutató,
 belépett  e dalba, és a  rágón
egyet sercintve szólt: "milyen észbontó!
Te rányí, tetszik  a  sminked  s várom,
hogy asztalomhoz  lépj... öled  elragadó!
Ledobhatod magad ide  s én   piámból 
is öntök neked, ne húzz el az imámtól."
 
Rányínk  látta: nincs rajta  csőnaci ,
s helyesnek találta ,adja a  bankot ,
nem illik  ezt visszautasítani.
Hovatovább Kujon mellé lepakolt,
bedobva magát , kvázi dumcsizni ...
mivelhogy  e zugban  félhomály honolt .
mécsessel bilukszoljuk a kis lebujt -
"Pogácsa Bár " ez ,ebben vakoskodjunk.
  Hát a tények... akarom mondani
székek...  lekoptatott bárszékek, cakkpakk !
A keskeny pulton pogácsát kell hagyni
ecetet darálóknak,  a  játékasztalt
meg a napnál fütőknek, hogy  szórni
lehessen a  stekszet - ellőve éjt- nappalt.
Ráérős ám itt a  klubtag, ki  kólát
hozat borral, másképp: vadászt tutukál.
 
 
 
A  lencsét laposító dromedárok,
Tóni tintahalai verték egymást,
kezük ügyébe akadó fém dákók,
nyele  lepattogzott. Ó a biliárd:
igen  közkedvelt zsuga. S kreáltak sok
kört mellette a csőnacisok, vájt-
fülű  éhenkórászok, s vadászt nyakalt 
vadászt  szopogatott  minden  destruált... 
 
Homályba burkolta  őket, csajra
való tekintettel. Ez a flört  titka,
e falak közt, a  drót a bűn  reklámja,
hályogot  növeszt a szemre  s fajtiszta
meló az Ámor, de kopott padlója
pacsált ... ezen a menők két irányba húztak.
Ki, vagy be  s nem  hűbelebalázs módra!
Vehemens tahók közt ez  zakós szokás ... 
 
 A szemle végeztével e tényállás
mellett Karíz  körül raplis Kujon
dumált, még mindig  állva... gáláns
ürge, s momentán a csillagokról von
le leplet és egy nagy fekete lapon más
bemutatást  jelenít galaxison ...
égi pontokba szerelmes, oly nagyon -
fókázhat, senki nem érti e tájon.... 
 
 "Szerelmes ?" - bámult rá a rányí.
"Etetni próbál." gondolta s furcsállta:
"Még-hogy ez a tré, habókos pali
vacak mécsekre bukik?  Ez kuka!"
Ettől lett trémás ,ki akart szállni,
s lelépés előtt ezt csipogta sorba:
"Ó, eszméletlen...rém vagesz csillagoknak
kukkolója.... konzultál engem - hanyatt."
 
 No  kékszakáll, alaposan beragadsz!
Gyogyós lett s valami nem oltári
létóköröl hadovált. Õ s nyűg...kacat
a turhás űrben ... sok zabáló sufni
nyüzsög rajta, majd lesz ramaty, ballaszt.
Rakomány minden...ily snasszba turkálni
tudósoknak muszáj... szólt ilyeneket:
de mindjárt folytatta,amint következett:
 
  "Kutatásom...há! revelál  -  spéci
nyista  balhitekre.(.A szintén zenész
ászok  hite ez) Ledőlt a semmi
mítosza. Honnan jöttünk? Kokós kérdés,
De válaszuk silány, csupa simli!
Negédes süketelés,mit sok farkész
silójából spontán tömnek magukba
de én másként dobom gógyim gályára..." 
 
" S elköhögöm, kukacoltam nyálig
tíz - egynéhány - évet  csiribirik közt
Alám tették a görgőt a bácsik....
gógyimmal éltem, rühellték a menők .
Neszét vették,kiagyaltam új frázist,
majréztak, hogy köröttem terjed a köd,
ezeknek súgtam -, evőgépek vagyunk,
galaxisunkban fontos,hogy fogyasszunk!"
 
...Aránylag mókásan verte a nyálát,
csábos volt.Karíz pislogott rá hármat,
végül felállt,hogy székét elhuzzák.
A Kujon pofa észbe kapott  s hasalt
elé.Feketét hozatott,gazsulált.
négykézláb járva  vendégmarasztalt.
S a rányit könnyen nem engedte ám el...
bőre alá bújik  annak,kit kedvel...
 
Komálta  tehát Karízt a kópé,
srác, vén kakas felpörgött,ha már bukik
a csajra,feldobja ,mert õ nem tré.
Van úgy,félre dumál közben bakizik,
de vadásszal nyomban ezt lemosva
feketét szlopáltat vele s  kedvét
emelendő ,egy jó banzájt is ígért.

  

 Harmadik csésze kávé,

amelyben eszétjátszó Borkán

                                      fölhág a pulpitusra,eztán nyitják a bárt,

                                       ott lesz Molett Karíz a sztár.....

 

 Félszemmel stirölt Tóni Karízra

Rájött, eme tudós a csajra bukik,

lukuluszi hepajt igért cakba...

s a Kujonnál komoly ez itt mindig,

ha banzájt igér be ,bárki tudja

mibe kerül neki ,mikor hevül így.

A telcsikagylót rögvest fel is markolta,

hogy az eszétjátszó Borkánt felhívja.

 

 Ez volt este... s máris a klassz piros

emelvényt.... vagyis  parádés pulpitust

kitervelte a  szemfüles báros...

Örült a góré.Nyomban felfogta juszt.

Enervált dumákat soderolt párszor.

Kihagyni ezt, hiba lenne s a nimbuszt

emelendõ ,magát féken nem tartva:

készült,ha a nép a rizsát várja.                

  

 A jámbor adófizetõk pénzét

fikarcnyit sem kimélve - telefonált :

még a Matáv is rühelte rég,

ha  kézbeveszi a kagylót,s ráállt

a vonalra... a hepp elvette eszét.

Mint góré,sine dubió - agitált.

Nekifutásból tekerte a melót,

ilyenkor semmit sem kifogásolt.

 

  Tóni,ki még álmában is brusztolt

riválissaival... most zavarbajött:

hebegett,habogott -, kész kokos volt.

Mégis erölködött tiszta erõbõl,

de nagy terve miatt,mint aki bekáfolt,

úgy csurglizott ...becsszóra tüzbejött,

s a forgalom fellendülését tudva,

nyalizott a górénak ,nem volt buta...

 

 Ez volt este...mielõtt Tónikánk

zárórát nem kreált.Jól kipárnázott

fogyasztõi húztak ám puma puhán.

Tekertek  kifelé a dromedárok,

nyugalomra vágytak a jó ágydeszkán,

s a város lepihent,tévézés sem volt.

A Point Mounth Bár megnyitójának

küszöbén baró spanoltan szunyáltak.

 

Holdas éj plédje alatt matatva,

facéran  a tré Jani  bukkat elõ.

In obscuro - , a porlepte utca

szélén lapulva figyuzott a menõ.

Megfontolt szándékkal tért be arra,

ahol a Csuka utca kiöblösödõ

bejáratát elállta a pulpitus.

A  csöndben  nesztelen csuszott be a priusz .

 

 jóval távolabb trémázott egy tag,

név  szerint,kajakos jattu Berci,

az újvilági pléhládájának

pilótája.Ez kibulizná  neki,

de a facér  nem nézte  gorillának.

Rohadtul facér volt,hisz menõ Jani,

Ki pupravette pokolgépét s fülelt.

Az utca hoszában így  settenkedett.

 

 Ezuttal a nagyratörõ ellenezte,

hogy a Tóni nyissa a Point Mounth Bárt.

Bábuszurás közben kitervelte:

gátolni fogja - fõleg,a  megnyitást.

Borkán  szpicsölését hogy letegye,

szószéke alá csúsztatta a  bombát.

Nem oknélkül pikkelt a kis cingárra,

rájött a "vadász"  jobb,mint az õ bora !

 

 ...ezalatt  Kujon tudósunk -   lám,

hazakeveredett ,tök prózaian.

Lefirkantani aligha tudnám  -

a családot ért  traumát -,váratlan

betoppanása okozta... sárgán

péslákoló  mécses égett búsan

a  nejének pilácsában .Ne talán

a régi szerelmes tüznek  hamván?

  

 Vele élt tudósunk  céltalan.

Vigasztalan.Nála parkolt le,önként,

s ha elkapkodta,mindez miatta  van.

Éretlen lépés volt, s tudta,nincs tõrvény,

mi már elválassza - metodikusan.

Muzulmánnak vágyott átvedleni vén

ésszel,katzenjanmerosan mindegyre,

de a krimózást mégse mellõzgette.

  

 No Kujon tudosunk,ha haza blattolt,

hol a csajt,hol a klapecet nézte.

S a nõ nem volt se eleven,se holt.

Fásult lévén exhölgye ,köszönt végre:

"No... jókor jösz,fönn ám a telihold!

Máris kedvedre fûrkészhetsz feléje.

Bogarászzál lejmre ,kutasd a tetvest !"

Igy fogadta,de Kujon nem tetvészett,

 

 hanem csak egy ablakot vett célba.

Remélte Karíz  ablaka...  szemezte,

mint Rómeó - Juliát, a szinházba,

hasonlóan   kukkolt ,képét "kereste",

rejtélyes volt,de õ sem Julia,

aludt egy kettõs kanapén fekve...

aludt üdén ,a pontot le se mosta,

s az érzelgõs pacák  nem  is tudhatta

 

  kinyitná, ha tudná,hogy figyuzza ?

No de mégis éhezett e csodára.

Bebeszélte magának ,nem szunyál

a rányi,rá gondol többszöris ,ja.

Oh egek,ez szerelmes ! Igen,nahát !

S egyszercsak félrebillent teleszkopja:

s a pulpitust látatta lent vele meg,

pont amikor a Jani egy bombát alátett.

 

 "  Ez az a boreladó krimósom"

borsodzott a háta  s  ugrott az idil.

Rohadtul rühelte a terrort,mondom,

brusztolt ellene...klappolt  -  tuti devil.

Pizsamában osont - színjózanon,

de Jani iszkolt a sikátor  végin...

A pléhládába gyûrte magát  s reccsent

Bercire : " Taposs bele, mert üldõznek!"

 

 Ilyen extra éjj után lett reggel,s

telibekapta  az illusztris várost :

örömére Borkánnak,ezennel

kimustrált gyárkéményt robbantott,

jelezvén  a jónépnek,mindezzel

haladást szolgál,eltûntet kacatot...

A város népe baró korán kelve csödült

az utcára,s ezt kukkolva felderült.

 

A metodikus ébresztõnek szánt

pukkanás  így csupán jelképes lehet

de õ öntelten dekkolt a  szószékre s lám

a tömeg tapsikolt ,utána csönd lett:

immár senki nem tarthatta  némán...

ápolt csipogójából dölt  a  sóder.

Dumált  eszétjátszva a bölcs észkombályn,

no,de visszaszívja egszer , tõk bénán...

 

 A bak elé ,körbe - lefixált 

tíz  bombázó lepedõakrobatát,

hogy  a szuper pontcsõrt  õk prezentálják.

Tizenegyediknek Karíz  is  beállt,

és a Kujon tré mellé somfordált.

Tudjuk,éjje zrisen telt,mégis ágált

végülis,rálelt a rányira  emitt,

tuti belevaló srác lett megint.

 

s amig az eszétjátszó,tõketlen

apektusát köpte -,kipakolt a rányinak:

eldalolta,subázni  nemigen

kedvel,de mit  alkosson  még utólag?

Karíznak sem tõkmindegy a hangnem,

Figyuzott ,ha  a srácok gazsulálnak,

Kirakatban is udvaroltat,nemde !

aligvárta,hogy a tömegbe vigye...

 

 Végül Borkánt leradírózták onnan,

de õ lent is gyûrte tovább az ipart

és a jónép elkenõdõtt...zavart

keltve rajongott érte sok lelkes tag,

trémába kergetve a  gorillákat...

tutira meghibbantak  úgy  tapsoltak.

Közben  idesétált a Jani sandán:

ki eddig a járgányában ült gyáván.

 

   és a távkioldót mûködtette,

nem sok haszonnal ,hisz hatástalan lett

a bomba és rájött -,Kujon  mûve.

"A szenvedésít ! - motyogott módfelett.

Bigyómba  kontárkodott az ürge,

pedig sokszor lapátoltam én ennek!"

Dühösen prüszkõlt: "Te kajakos jattú!

Kicsinálhatod,mostmár áll az alku..."

 

Lehet bunyózni,mindig is akart.

Hát engedélyezi.s a deltamatyí

szép engedelmesen balitács tag

lehet.Mától szabad ennek balhézni.

Tudta,Kujonra pikkelt s meg aznap

pofánvágta,s ezt meg lehet érteni,

mától két konkurens közé vágodott,

lejmre tudós,egy jó szájport is kapott...

 

Miközben Karíznak aprót adtak,

ennyit ért a fifika eszmei sikere:

noha tény - nózi hepp.a Tóninak.

tejelt le totális nyeresége

kinyilt a zsák szája,most zabrálhat

s a pihent agy ...  nem egy szerény ürge:

( a rányi itt csak sztár,kinek a pontszáj

a sárga hajához igencsak jól áll...)

 

Negyedik ének,

amelyben Jani  visszavág

                          s feltûnik egy rémes ellenfél.

                          Õ a PONTIX,érti a dolgát...

 Ó.a megnyitót követõ idõszak

hozott Janinak is  spanolt  válságot.

Igencsak hangyás lett a kipurcant tag:

kivül csicsás éhezdéje a csapot-

papot otthagyó személyzete miatt

belül porosodva ,a  csõd felé csuszott.

Elcsitult a dajdaj,a lokálban már

csak egy muksó elõtt volt boros pohár...

 

 A  Point mounth bár igéretes

beindulása nagy port vert fel,mind több

vizitelõ lepte el a hírnévhez

hamar hozzászokó várost..- Többek közt

a csõnacisok komálták õrületesen

az átlagostól eltérõ klassz trükköt.

...Még a Borkán nõje is be-benézett,

édi evõkéjére pontot festett.

 

Az élelmes biznisszelõk is nyomultak

piacradobni sok pontcsõrnek valõ

cigit,szívószálat....kitaláltak

elõregyártott ,szájraragasztható

karikát marcipánból és toltak

bele szívót szépen ,ez baromi jó!

Ó  Tóni elõregondolt ezekre,

rákerült a bigyókra új védjegye.

 

Ó,hogy begyült az illusztris város éke!

Menõ tinik,s a divatban mind macsók.

Bárokban fonnyadva  logó penge,

(Nemegy oly naív krapek, de pénze sok )

meg a vakmerõ csajok...egy spinike

magas,karcsú,mint egy telcsi oszlop:

rózsaszín csõrére zöld pontot rakott.

Csak aznap kostolta s már rutinja volt.

 

Hihetetlen,amit Karíz kitalált,

a PMB-ét eredményezte s klassz lett.

Naná,hogy haknis forgalmat buherált!

De Jani legíintett s így  szövegelt:

"Jöhetnek,mehetnek...egy vendéglátás,

nem olyan! Az csak vigyorgó,gyerekek!

Tuti,hogy engem nem vihet tropára..."

darázott,mert összeomlását látta.

 

"vigyorgónak" szólta le a PMB-ét.

Ám belül örlõdött,különösen

a Térjmegutca kiüresedését

eléggé észrevehetõ jelenségen

háborodva fel,átkozottul félt

a kipurcanástól s betonfejében

kitervelte: kajakos jattu Berci

ezentúl csak õneki fog bunyózni.

 

Mi a lényeg ? Túl ellett kenõdve.

Ám aznap a semmibõl  elõtoppant

egy  karvalyorrú pacák -, bunyós ipse.

S a farkastõrvényekben jártas ám a tag,

tán még gyerekkorából ismerte...

revansot intézni jött ,a Kujonnak

brusztolt  ,szószerint letudni a zakót,

kiment hát a fázis ,vágta a tagot

 

ökölcsapásokkal - egyre jobban

bepörgött...de mikor Berci jelezte,

a jóváirást megelégelte - nyomban

lefékezett ,majd néhány felesbe

 

és egy pohár borban egyezve meg,bátran

betért az ivóba ,hogy ezzel kettesbe

maradva,ügyét megtárgyalja ,szlopált

vele,miközben  tréflisen hadovált.

 

 "Pontix a tisztességes nevem"

lépett Jani elé, míglen kajakos

jattú Berci sebhelyét  tapízta  lenn.

 

A facér boreladó válságos

afférja miatt bénára fõtt - milyen

igazi pedálmedál a bunyós.

Fogalma sem volt, mihez kezdjen vele,

A Bercivel meg volt õ elégedve.

 

De a karvaly-porszívós ficsur

nem lébacolt, melót kért a facértól.

Ráfázott volna - olyan pimaszul

nyomta be a tré viccet -, a Jani máskor

kidobatná, de leléptek a fiúk.

"Még egy csalingert alkalmazhatok,

de sóher lettem... üres ám a brifkóm.

Ha elfogadod, az átlagot adom..."

 

"De én nindzsa vagyok és nem lakáj!

Ne ökörködj haver... mázlid van:

kihúzlak a szarból, neked inkább

én kellek..." - vágott vissza vagányosan.

"Oké!" egyezett bele  a kipurcanást

nehezen viselõ irigy... kit vészharang

nógat. "No és mi az ábra, te nindzsa?!"

- nézett gúnyosan a karvalynózisra.

 

"Tóninak néhány klapec s egy rányi

a bagázsa... túl gyenge ez a csapat,

gubanc lenne ezekre támadni..."

- mindenképpen elutasítóan

reagált, de... de ha nem bírja lerázni,

legalább lássa, mennyire józan...

kerülni akart leégést, az evidens,

de feszült esetben alig lel klienst.

 

Amíg ezek így alkudozgattak,

Tóni a sápof simlisen zsebelte.

Tíz percet se  töltött el a bárjában

egész nap "házon kívül" tekeregve

szokott rá a bujkálásra - társtalan,

de dõlt a lóvé, zsúfig gyûlt a széfbe.

"Vége lesz egyszer ennek is..." gondolta.

Dunsztja se volt, hány napig tart a csoda.

 

A nagy lóvétól lett kelekótya

A cingár. Kötegekkel a zsebében:

szokatlan attrakció... szimatra

követte és észrevétlen

az illutsztris város tudósítója

ki a firkafát hegyezve- rendesen

cédluázta s tiszta erõbõl a lapnak

tallózta morzsaként eme sorokat:

 

"Városunk mázlis üzletemebere,

az igen tisztelt PMB góréja -

bevételét - BANKUNK-ba fektetgette...

ennek ellenére a minap furcsa

tényállást szerzett lapunk szerkesztõje:

A lóvét valószínû rég, máshova

is halmozgatta... ugyanis városunk

szemes strenkerje - amint hallottuk

 

a góré eddig titkolt lakását

célozta meg, s egy igencsak degeszre

tömött széfre bukkant... melyet aztán

mackós stratégia szerint kezelt le.

...A góré feljelentést tett, de kurtán-

furcsán fogalmazva, a dugipénzre

utalást sem téve, pár aktát keres.

Nyomozóink szerint a bukott strenker

 

a gubát lelépés közben egy zöld

színû Mazdába pakolta, de irányt

változtatva kiszállt a lopott gépbõl, s

egy bicóval folytatta a futást.

Kalandos dekkolása  e bûnöst

végülis a megbánást tág fogalmást

érintõ módon, tíz órával késõbb

az önként feladásra ösztönözött:

 

Tudósítónk viszont látni vélte

ama ház elõtt, annak a rányinak

a zöld Mazdáját, aki sikerre

vitte a haknis PMB-ét. A nyomnak

megerõsített jelentõsége

abban is kitûnik, hogy a górénak

amigója az eset magvában áll,

ugyanis dobta a rányit, mert Mazdát

 

fogadott el a górétól. Íme a

lóvé körül egy pikáns lovestory

szálait is sikerült ebbõl a

szövevénybõl kikörvonalazni.

Noha a rendõrség rálelt már a

Mazdára, a rányi jól tud falazni,

Ezekután már csak az APEH rutin-

vizsgálata jöhet, s ez szintén nyúlik..."

 

 Füles cikk félvárost macerált.

Kirakhatóbb tán a kép, ha az égést

lenyelõ Kujont éépen a család

ölében leljük? Arcán nyomdafesték

okozta lelet - erre bandzsít kaján

vigyorral az oldalkocsi... s az estét

megint a teleszkópja mellett tölti:

"Az élet ilyen... semmi nem puhít ki!"

 

Ájtatoskodik, s az idilli kép

homályosodni kezd. Elénk áll Karíz,

molett most is. Újságba sose néz.

Ahogy hazaér, lemossa  a kis

zöld pontot evõkéjérõl és kész.

Nem krenköli magát, de bánkódik

a mama, meg a papa. Járkál ki-be

mint a pitvarajtó, cikis tényekbe

 

bonyolódva - dumálnak, kevernek.

Zajos a putri. Jó lenne lelépni,

lefekvés helyett kioson, s berreg

a Mazda, elsuhan a rányi, tépi

a kanyarokat. Éhezdébe megy.

Az Éhezde kivételesen éji-

bulit tart. Afféle "végsõ-zárórát".

Jani szerint az "utolsó vacsorát".

 

Butaság leírni, mi nem valódi:

Az illutsztris városban egy banzájt,

fényes éjféli lokálban  -  Jani

képes kivitelezni... Butaság

elhitetni: oda pedig mindenki

véletlenszerûen szottyant, s ha már

bejött, alibizés nélkül csücsült le,

a feszes hepaj kellõs közepébe.

 

Nem, itt csak a molett rányi flangált

Kajakos jattú Berci kiszûrte, mint

tolakodót, rá is förmedt mindjárt:

"Hol a meghívód, te rányi? Mért vagy itt?"

Berosált a rányi, rájött a frász,

hogy ez a mitugrász így belecsíp,

majdnem eltanyázott, oly nagyon flamos volt,

muzsikáltak a hasában a cigók...

 

mégis visszariadt, s leakart lépni.

Bemondta az unalmast , de a Mazda

elõtt a karvalynákos, jó hapsi

elébeállt. Erõs, mély hangja

magabiztos. Ezt pontozta a rányi.

A bunyós pedig gálánsan meghívta,

s a rányinak nem volt szokatlan, (menõ

csaj, viszik, mint a cukrot), tuti egy nõ.

 

Simán kísérte be, s a kidobó

kajakos jattú  skubizott, nem kevert.

Elismerte Pontix a hangadó.

Jó adag brekszet ettõl már beszedett...

A rányi is belezúgott: "Nákó,

én olyan hálás vagyok..." - hebegett.

"Hogy-hogy Nákó? " - halálinak találta,

tüzesvérû lett, fülig ért a szája.

 

"Uzuális név" - ismerte be Pontix.

"Megérint a kedvességed, szívesen

leszek Nákó, de csak neked! - holtig"

Szépeket hadováltak, s elmésen -,

miközben a lukulluszi bál folyt itt,

Karíz Nákója, a nindzsa hirtelen

az illutsztris város reputációs

tagjára lett cikis: "Ön mit studíroz?"

 

-csapott le a tré tudosítóra.

"Egész éjjel a csajomat biluxolná?

Mi most azért bújtunk lazítóba,

excluzív tûzszünetet tartva, ha nem tudná,

betolva a firkafát a tokjába...

Hepaj van, jó lenne, ha mára hagyná!

Úgy örült a rányi, kaja után  la

kimentek kisszelni a szeparéba...

 

De a firkászt még les se léptettük,

hisz a befejezõ bankett végére

a Borkán úr is kéne nekünk...

Szpicsölését ez a firkász jegyezte le.

Az eszét játszó penge felhevült,

s a púdert aláíró pózban szórta be.

Dõlt a rizsa, mint a zápor - firnyásan:

de majd visszaszívja utólagosan.

 

E búcsúbeszédet  facér Jani

lamentálta, mert túldimenzionált,

Ó tropára ment, ó most már õ smirgli

Neki snassz lett mától az egész világ.

"Csóró lettem klapecek... lehervadni

énértem mégse kell... a sors megkínált."

Bepipult, s a végén tiszta kokós lett,

Túrosan bukta, s leégést fizetett.

 

 Ötödik ének,

amelyben Pontix és Karíz két külön bagázs tagjaként összebunyó                          zik, s mindkettõ a végletekig elmegy...

 

 Baró füles sztori, rumlis muri:

Mire széthordták a Vészfék-kommersz lap

korai példányait, mindenki

az illutsztris város Nádas Parkjának

metodikus feldúlását, s holmi

játékkaszinó gyors felhúzásának

hirtelen kiagyalását betûzte.

Nem egy anyázva Borkánt emlegette.

 

Lõttek Tóni PMB-jének is.

A játékkaszinó mindig vonzóbb trükk.

Meg aztán Pontix angol nevének is

nagyobb a fedezete... nem kétkedünk

sikerében, de kényes az ügy is.

Ha a parkot birtokba veszi, égünk

elõretörése miatt... miközben

a fiatalság elesik a szexben.

 

 Kitudódott,Pontix  ötszáz milcsivel

beszált...s a  sok buzi elõre tudta,

nem is törödik a tag  semmivel -,

a Nádas Parkot így,öncélból kiszurta

baró zsugának  kellett s finésszel

szerezte meg,míg dajdajozott ,noha

mint nindzsa,nem  egy lump srác,melóbajárt

s elmeroggyant hapsikra figyuzött némán.

 

 Ám az illusztris város csajai

elrémülten  tudták meg ,hogy rosszuljárnak.

Mivelhogy nem lesz több randli,

a levegõben forrt már a  népharag

nem bírták mindezt némán lenyelni,

tény,hogy elég hisztisen acsarkodtak

"Megette a fene,még ezt is elszedik?!"

- hangoskodott és konok  lett mindenik.

 

 "A parkban klassz volt...mézes illatú

rózsák között - a bokrok rejtekében

bátrak ám a srácok...hol telt ajkú

viháncolók bódultak szexisen...

A parkban  van   az elsõ randevu!

Ez így van ennek már százéve - éppen,

Isten adta nekünk..." bizonygatták  szép

szerelmi-légyottjuknak fontos szerepét.

 

 Ez a Mr.Pontix gyáva féreg!

A paradicsomból túrja ki õket?

A z egész város ellene lécelt,

 ellene tüntetést is rendezett,

lejmre kevert a szívtipró nevetett,

a tiniket lenézte,mert gyerekek,

de mikor a pontszájú állt az élre,

Pontix nek arcábaszökött a vére:

 

"A PMB-ét rombolóm le...!"  - nyögte

s mint a korán nyiló rózsát ,figyuzta,

de leszakajtanám én,hörögte

volna ,csakhogy az édes kínt